Fém csonkok, oszlopok maradványai, különféle botlasztók

Pár napja az Andrássy úton (az Izabella utcáról befordulva) A Képzőművészeti Egyetem előtt, a járda kellős közepén megbotlottam, majdnem elestem, s a hatalmas csattanás-kattanás hangjára más járókelők is figyelmesek lettek. Megdöbbentem, megálltam, megvizsgáltam és megörökítettem a veszélyes, balesetet okozható, kellemetlen járdai meglepit. Ez egy csalafinta jószág, szinte alattomosabb, mint azok a fémből készült volt oszlopok, tartók, volt teraszok kerítéslábai, volt szemetestartályok fémoszlopai stb., mint amiket lefűrészeltek, elvágtak a föld felett pár centivel, ott hagyva az éles fém csonkokat.

Sunyi kis nyelv, beleakad a szandál

Billen erre

Billen arra

Ezért csattant akkorát

Fini kis szerkezet

Ezt én most megúsztam ép lábbal, ép szandállal

Azokba botoljon bele, aki nem néz a lába elé, hasítsák a húst vagy a cipőtalpat, télen meg – amikor takarásban vannak – süllyedjen beléjük a (női) cipősarok, az törjön el, az illető pedig hasaljon el. Bizonyára én vagyok a város történetében az első, aki ebben az Andrássy úton csúnyán megbotlott, aki ezt észrevette... Ez a bejegyzés nem a mocsok kategóriája. De ugyanaz táplálja ezt a jelenséget is: a közöny, a nemtörődöm magatartás. És ugyanúgy szomorú ez az igénytelen, kisstílű, primitív, "furfangosan magyaros" műszaki megoldás a hajdani szemetestartályok és más - fémoszlopon nyugvó - tárgyak emlékének is az eltüntetésére... így:

Zichy Jenő utca

Dohány utca felé menet

Nagykörút a Béke Szállónál

Ugyanott egy másik

Király utcánál a Terézvárosban

Egy másik szép példány ugyanott

Mezítláb ugráltatnám ezen a csonkon azt, aki ezt így hagyta, így hagyja