Emberi ürülékkel teli pöcegödör/latrina a város szívében: az Eiffel térnél

Már írtam, és nem csakis itt, ezen a blogon, hanem levelekben, beadványokban, hogy a hajléktalanoknak, akik nagy számban koncentrálódnak az Eötvös utca-Szobi utca-Podmaniczky utca-Eiffel tér (hátsó bejárata)-Nyugati pályaudvar oldalbejárata által határolt területen, ugyanúgy, mint a királyoknak, a dúsgazdagodó politikusoknak, a liberális jogvédőknek, a főpolgármesternek, a katolikus karitászosoknak, a máltaiaknak, a Naphegyen, a Rózsadombon vagy Telkiben élő polgártársainknak, van emésztőrendszerük. Működik a kiválasztásuk, az emésztésük, és ők is, mint mindenki, az angol királynőtől az újdonsült, híres, megtollasodott férjeket találó arákig, büdös, fertőzésveszélyes fekáliát ürítenek magukból. Ebben nincsen különbség köztünk, édeseim! A lényegi különbség csak az, hogy ők nem angol WC-be, nem aranyozott majolika vagy Zsolnay porcelán klotyókba, hanem esetleg nyílt, szabadon bűzölgő latrinába, vagy inkább pöcegödörbe ürítenek, és sokan közülük nem máshol, mint a város közepén. A nemrégiben felépült Eiffel tér közvetlen szomszédságában!

Járdázók és szabálytalankodók

A körúti járdákon mindenütt "teraszok" vannak. A "hirdetéseket", azaz a kitámasztott táblákat mindenütt lehetőleg a járda közepére teszik az üzletek tulajdonosai, mert a magyar kereskedő meg van róla győződve, hogy a magyar ember veleszületetten csőlátó, s ha nem buktatja fel az orra és a lába elé rakott táblákban, bizonyára nem veszi észre a remek áruit. Nos, a biciklisek csak a habcsók a tortán. Én ettől a tortától persze mindenestől, habcsókostól hányingert kapok...

Mindjárt itt a tavasz

 

Csak megérkezik végre a tavasz! Tegnap már éreztem a napsütötte húgy szagát. Eddig lapultak a bűzök a hó és eső miatt. De mindjárt itt az igazi tavasz. Éled a természet, az emberek. Élednek a pesti szagok is. A kutyák, az emberek rendületlenül termelik a bűz forrásait. Mifelénk ilyenek a pisacsorgásos utcák, a beugrók tavaszébredéskor. Mellékutcák. A körút is ébredezik, megjelennek a bedugaszolt fülű, bukósisakos, cigarettázó, mobilozó tapló biciklisek. Kezd veszélyessé ébredni téli álmából a jó Budapest világváros szíve, a nagy büdös-mocskos belváros.

Oktogon. Hétköznap délelőtt egy bank mellett

A Moszkva/Széll Kálmán tér - mocsok, mocsok

Ez a tér, bárhogy is hívják, ronda, taszító, elszomorító, koszhadt és lepusztult. Budapest egyik szégyenfoltja. Ez az egyik legnagyobb budapesti közlekedési csomópont. Rengeteg ember fordul meg itt naponta; itt van ui. a metró, sok budai autóbusz, a nagykörútról jövő 4–6-os villamos, a vidékre induló távolsági autóbuszok, a Várba induló várbusz, a budai villamosok megállóhelye, végállomása. Az emberek célirányosan mennek valamelyik tömegközlekedési eszköz felé, és ahogyan szokták, mint a szemellenzős bányalovak, sehová nem néznek. Kulturálatlanság és praktikus okok, egyrészt a szemetesek hiánya vagy ostoba elhelyezése, másrészt az ellenőrzés teljes hiánya miatt – természetesen szabadon szemetelnek. A mocsok megteremtéséhez nem kell sok minden: el kell küldeni az utcaseprőket, le kell szerelni a szemeteseket, meg kell szüntetni az ellenőrzést. Mindez már rég megtörtént: a mi spéci, posztkommunista vadkapitalizmusunk első (harácsolási) szakaszában.

A mi szemeteseink...