A kockaköveket azért szerethetik előszeretettel alkalmazni a város építői és vezetői, mert az a legolcsóbb. Az össze-vissza méretű, vacak, bokaficamító kockakő nagyon divatos, az Andrássy úti elegáns, régi cukrászda előtt ugyanúgy alkalmazzák, mint a Vörösmarty téren (a szobor körüli részen), vagy a Mária utcában. A járdán is és az úttesten is ronda látványt nyújt, amikor a kockák közé beékelődik, a réseket eltömi a por, mocsok, homok, csikk, a dzsuva, vagy a kutyagumi, fekália. A fekália, mint valami rugalmas tömítőanyag, úgy bújik és tapad meg a kockakövek közötti hézagokban. Jól beletapad. A Mária utca csendes utca, a körúttal párhuzamosan fut. A képek a Bródy Sándor utca (itt van a Magyar Rádió) és a Baross utca közötti szakaszon készültek.
Ugye világos, hogy normális ember, aki gyalog közlekedik, miért nem megy át akárhol két autó között egyik oldalról a másikra? Ugye világos, milyen jól, védetten, "avatatlan szem elől elzártan" végezheti ember vagy állat a nagydolgát két parkoló autó között az úttesten? A budapesti utcákon, a magyar főváros belvárosában. Utcaseprők nem járnak a pesti utcákban... Sepregetés? Az meg micsoda? Mire jó? Minek? Hiszen olyan nehéz a parkoló autók közötti kis résekben kapirgálni, be se fér oda seprűstől a serény dolgozó... A fekália maradjon inkább ott, majd úgyis szétporlik.
